MI TÖRTÉNT GARABANDALBAN-12

    A Szûzanya jelenéseinek célja, hogy a jó útra visszatéritse az emberiséget, s így elkerülhessük az egyébként ránk váró büntetéseket. Ennek érdekében a látnokoktól megkívánja, hogy jó példát adjanak másoknak a vezeklésre. Ebben segíti õket, ha gyakran gondolnak az Úr Jézus szenvedésére és a bûn következményeire. Maria Fatimában és más helyeken még a poklot is megmutatta a gyermekeknek. Másutt a Szûzanya figyelmeztetett a csapásokra, amelyek a világra várnak.

    A vezeklést nemcsak általában hangsúlyozta a Szûzanya, hanem néha határozottan is elõírta annak formáját. Sokszor már a jelenések idõpontja vezeklést kívánt meg nemcsak a látnokoktól, hanem a jelenlevõktõl is, ha az a késõ éjszakába nyúlt, vagy kora hajnalban történt, vagy ha esõ, hó, hideg tette áldozatosabbá a részvételt.

    Az Úr Jézus szenvedésérõl való elmélkedés, vagy a keresztút végzése az Egyház által is nagyon ajánlott áhítatgyakorlat, amelyhez teljes búcsút is csatolt. A második üzenet utolsó mondata: Gondoljatok Jézus szenvedésére.

    Elõtte pedig ez áll: Több áldozatot kell hoznotok.

    A kezdetben a lányok együtt mondták a rózsafüzért és együtt részesedtek a jelenésben. Késõbb egy ideig Jacinta és Mari Cruz reggel hatkor imádkozták el a rózsafüzért a fenyõkhöz vezetõ köves úton, máskor hétkor. Loli nem kapott meghatározott idõt. Conchita hatkor, vagy késõbb imádkozta. Nagyhéten reggel ötkor kellett elmondaniuk a rózsafüzért a Szûzanya parancsára.

    A jelenések ideje is váltakozott, s késõbb a Szûzanya külön is megjelent a lányoknak, naponta néha többször is, a legkülönfélébb helyeken. Néha hónapokon keresztül szüne-teltek a jelenések. Összesen kb. 2000 alkalommal jelent meg a Szûzanya 1961 július 2 és 1965 november 13 között, bar lehet, hogy ebbe a számba Szent Mihály fõangyal jelenéseit is beleszámították.
 

Tartalom

Oldalak: